Kezei megfeszültek a csípőm körül, ahogy az ereje megduplázódott, és végre megadta a dühöt, amit szerettem volna, de rosszkor.
Csak amikor a farka az ajkaimra nyomta, akkor jutott eszembe, hogy miért. Hidegnek és gyűlölködőnek éreztem, annyira különbözött attól a tűztől, amelyet szerelmem adott nekem.
farkad van.– csattantam fel. Nem voltam elég bátor ahhoz, hogy megfulladjak, így a gyomromba ment, és nem csak a fájdalomtól, de a bánattól is görbült a bensem. Ordítani akartam, vitatkozni, könyörögni. Lihegtem, nyögtem, vergettem egyedülálló randevú az USA-ban. Addig bántalmazhatott velem, ameddig csak akart, én nem szólítottam meg. Ha azt gondolná, hogy így fog telni az éjszaka, csalódott lenne a végére.
A fejem akaratlanul is hátrabillent, ahogy azt a részt masszírozta bennem, én pedig a legapróbb nyöszörgést is kieresztettem, és mégis éreztem, hogy ez mennyire elégedetté tette. Vadul belém hajtott, nem törődött a kedvességgel, nem próbált megnyugodni. Ez nem elégítette ki.
Inkább...karmok. Egy másik csáp a legkisebb darabkára is széthúzta a fogaimat, és a farka belém szorult. Az ajka, a keze, az a nyálkás csáp és igen, még a tagja is, csupa hideg. Nem voltam olyan könnyen megingatva.
"Olyan jól érzi magát a farkad... Nem volt rá mód.Én nem.nem kellett.Éreztem őt, először gyengéden, tétován. Férfiassága megduzzadt, és kezei a mellemen megfeszültek a puha húshoz. Ordíthattam, amíg a torkom darabokra nem szakadt;ezen a szobán kívül senki sem hallaná a sikolyomat.
Comment